Mdosz

Fegyelmi Szabályzat

A fegyelmi szabályzat hatálya a Magyar Díszmadártenyésztő Országos Szövetség (MDOSZ) tagjaira valamint tagszervezeteire terjed ki!

• Fegyelmi vétségek:

1. Fegyelmi vétséget követ el az, aki az MDOSZ alapszabály rendelkezéseit, egyéb szabályzatok rendelkezéseit vagy a testületi döntések előírásait megszegi.
3. Választással elnyert tisztségével, megbízatásával visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja.
4. Az Szövetség tagjait, testületeit, tisztségviselőit alaptalanul megvádolja, vagy rágalmazza.
5. Az Szövetség alapszabályában, testületi határozatában megfogalmazott célokkal ellentétesen cselekszik, vagy az Szövetségnek kárt okoz.
6. A törvényességi felügyeletet ellátó szervet, annak képviselőjét jogszerű tevékenysége során szándékosan megtéveszti, vagy munkájában akadályozza, adatokat, bizonyítékokat elhallgat, meghamisít, vagy megsemmisít.

• . A fegyelmi eljárás célja:

- a fegyelmi vétséget elkövető ellen bizonyított cselekményével arányos súlyú fegyelmi büntetés kiszabása, az elkövető visszatartása a további jogsértéstől
- mások visszatartása hasonló vétség elkövetésétől
- a szövetség érdekeinek és a többi madarásznak védelme.

• Fegyelmi büntetések

Az alkalmazható fegyelmi büntetések:

(1) Figyelmeztetés

(2) Megrovás

(3) Felfüggesztés

(4) Kizárás

1 A figyelmeztetés a legenyhébb fegyelmi büntetés, a Szövetség rosszallását fejezi ki, valamely taghoz vagy tagszervezethez nem méltó cselekedet miatt.

2 A megrovás súlyosabb fegyelmi büntetés, súlyosabb rosszallást fejez ki. Súlyosabb fegyelmi vétség eseten alkalmazható, vagy elévülési időn belül ismétlődő enyhe fegyelmi vétség eseten.

3 A felfüggesztés fegyelmi büntetés esetén határozott ideig a Szövetség tagja vagy tagszervezete a tagságból adódó jogait nem gyakorolhatja, tisztségbe nem jelölhető és választható. A felfüggesztés ideje maximum 2 év lehet.

4 A kizárás a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. Akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség összes körülménye alapján a Szövetségtől nem várható el, hogy a fegyelmi vétséget elkövető tagot továbbra is tagjai között megtűrje. A Szövetségből jogerősen kizárt tag csak a kizáró határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével kérheti ismét felvételét.

A fegyelmi büntetés meghozatalától számított két év alatt evul el.

Fegyelmi eljárás

1. Bármely tag kezdeményezheti a fegyelmi eljárást az Szövetség elnökénél, ha észleli, hogy a szövetség valamely tagja az szövetséggel szembeni kötelezettséget nem teljesíti.
   A fegyelmi eljárást az Szövetség elnöke, ellene az Szövetség közgyűlése rendeli el. Az eljárást elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják.

1. Ha fegyelmi eljárást megalapozó kötelezettségszegés pótolható, akkor a tagot írásban a Vezetőség felszólítja a kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a tag kötelezettséget pótolta, akkor a legsúlyosabb fegyelmi büntetés nem szabható ki.

1. A Szövetség elnöksége háromtagú fegyelmi bizottságot választ, egyben közülük megválasztja a bizottság elnökét. A bizottság határozatképességéhez, mind a három tag jelenléte szükséges. A bizottság tagjai nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban. Hatáskörébe tartozik a tagok elleni fegyelmi eljárás lefolytatása. Az eljárás eredményétől függően a bizottság első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot.
   A Fegyelmi bizottság a felállításától számított 60 napon belül meghozza Határozatát.

1. Ha kétség merül fel a cselekményt illetően, akkor a Fegyelmi bizottság a Szövetség tagjait meghallgathatja, egyéb bizonyítékokat használhat fel.
   
   
   1. Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság az eljárás elrendelését követő 15 napon belül írásban, az átvételt igazolható módon – az indokok megjelölésével- értesíteni köteles az eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt. Egyben köteles a fegyelmi tárgyalás időpontjának és helyének megjelölésével a tárgyalást kitűzni úgy, hogy az eljárás alá vont a tárgyalást megelőzően legalább 8 nappal korábban kézhez vegye.
      
      
   2. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét továbbá szükség szerint mindazokat, akiknek a vétség elkövetéséről közvetlen tudomása van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos egyéb bizonyítékokat is.
      
      
   3. A tárgyalás az eljárás alá vont személy távollétében is megtartható, ha értesítése szabályszerű volt, távolmaradását korábban alapos okkal nem mentette ki vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.
      
      
   4. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy elé kell tárni az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket és bizonyítékokat, módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjessze.
      
      
   5. Az eljárás során végzett bizonyítási cselekményekről és tanúvallomásokról, magáról a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell írni, amelyben az elhangzottakat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró szerv nevét, a tárgyalás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét és az eljárás tárgyát.
      A tanúk vallomását, az egyéb nyilatkozatokat a nyilatkozókkal alá kell írni, több oldal esetén valamennyi oldalon. Ha az említett személyek az aláírást megtagadják, ennek tényét és okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyvet az eljárás alá vont személy és a bizottság tagjai is kötelesek aláírni.
      
      
   6. A fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben további 30 nappal ez meghosszabbítható.
      
      
   7. A fegyelmi bizottság a kivizsgálás után döntést hoz. Döntését a bizottság egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.
      
      
   8. Ha az eljárás eredményeként fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást „bizonyíték hiányában”, ha az eljárás alá vont személy fegyelemsértést nem követett el, „fegyelmi vétség hiányában”, illetve, ha az eljárás közben kiderült, hogy a fegyelmi vétség elévült, „elévülés” címén meg kell szüntetni. Erről az eljárás alá vont személyt írásban értesíteni kell.
      
      
   9. A határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni és minden érdekeltnek meg kell küldeni. A határozatot a bizottság elnöke írja alá, gondoskodik postázásról is.
      
      
   10. Ha az eljárás során az eljárás alá vont személyről a fegyelmi vétség elkövetése egyértelműen kiderül, a bizottság határozatot hoz, amelyben a felsorolt fegyelmi büntetések valamelyikével sújtja az elkövetőt.
   11. Ha az eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a bizottság elnöke köteles értesíteni az egyesület elnökét, aki köteles a bizonyítékok ismertetésével együtt feljelentést tenni a területileg illetékes rendőrhatóságnál.

Jogorvoslat

A fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel lehet élni az Szövetség elnökénél, aki azt a Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a következő ülésen dönt a fellebbezésről.

A Közgyűlésen a fegyelmi eljárás alá vont személynek lehetőséget kell adni, hogy védekezését előadja.

Ha a Fegyelmi bizottság által kiszabott fegyelmi büntetéssel szemben a tag 30 napon belül nem fordul a Szövetség elnökéhez felebezéssel, akkor a döntés meghozatalát követő 30. napon válik jogerőssé.

A Szabályzatot A Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetség küldött közgyűlése 2011. június 4.-én 4/2011.(06.04) sz. MDOSZ küldöttgyűlési határozatban elfogadta.